ÉLMÉNYBESZÁMOLÓK

2006. AUGUSZTUS 20.

Ezen a napon nemcsak az ünnep alkalmából, de szokásainkhoz híven is elutaztunk Pécsre majd visszafelé jövet megálltunk Vaskúton, meglátogatva két barátunkat.

  A késő délelőtti órákban érkeztünk Pécs város déli részére, ahol is a Malomvölgy egyik barátságos kis szűk utcájában lakik Attila és Betti. Ők már több, mint egy éve a barátaink. Akkor történt ugyanis, hogy Puli kölyköt szerettek volna, de mivel Picúr szukánk épp üresen maradt, ezért másik barátunkat a Kolduskerti tenyészetet ajánlottuk, ahol Koppány kanunknak születtek utódai Bakaházi-Pengő Bájostól. Az alom legszebb kan kölykére tettek szert, Kolduskerti Fánk gazdái lettek és a baráti viszony megmaradt. Ahogy Fánk cseperedett Betti és Attila úgy döntöttek, hogy szívesen keresnének mellé társat, part és Picúr szukánkra esett a választásuk. Picúr pont a Kolduskerti tenyészet alapító tagjától, Napfényvárosi-Csahos Madzagtól várt kölyköket,mikor megszülettek, akkor az alom egyetlen szuka kölyke, Rasztari-Duci Boglya hozzájuk került. Így furcsa módon Pécsen a Malomvölgyben a Kolduskerti és a Rasztari tenyészet elképzelései ötvöződnek és mindketten érdeeklődéssel figyeljük a továbblépés sikerességét. Tettük ezt úgy és azért is legjobb tudásunk szerint, mert a név, Pécs Puli-szellemisége kötelez! Hiszen a városhoz több kiváló tenyészet kiváló Pulija fűződik…elég csak a Pécsmandulási, Pécsdiósi, Pécs-Nagyárpádi tenyészeteket megemlíteni. Számos baráti találkozás közül természetesen ez a mostani csak egy a sok közül.

  Megérkezvén a Pécs környékét övező hegyes-dombos vidék deli lábához, ahol az embert szabályosan mellbevágja a völgy nyers levegője Betti már belefogott a grill elkészítésébe. A hangulatos kis ház udvarán, a mohás fűvel borított udvar közepén Kolduskerti Fánk kozmetikájába fogtunk, mert épp most váltja kölyökszőrét és a tincseket meg kellett indítani. Segítségünkre volt ebben Kenyeres Anna barátunk is, aki velünk tartott, elhozva Lily barátnőjét. A feltépés, fül- és mancsápolás végére el is készült az ebéd.

  A finom grillezett étel elfogyasztása közben rengeteget beszélgettünk, tervekről és elképzelésekről a jövőt illetően. Betti utána saját készítésű kaláccsal, süteménnyel kínált bennünket, Attila pedig felszelte az udvar közepén álló kerekeskútban lehült sárgadinnyét. Ezt azonban már a ház hűvös falai között költöttük el és csak Boglya és Fánk símogatására, cirógatására tértünk vissza az udvarra, majd hamarosan indultunk is vissza.

  Visszafelé utunkat Mohács felé vettük, ahol komppal átkelve a Dunán Vaskút felé kanyarodtunk. A Bajától délre fekvő település jellemzően Bácskai, széles, lapos utcáival, ápolt, gondozott előkertjeivel. A falu közepén egy dombon patinas templom áll, melynek bejáratához téglákkal kirakott, stációkat megjelenítő oszlopsor vezet. Kicsit feljebb a zegzugos utcák között kanyarogva búvik meg a Kilián utca, ahol Imre és Brigitta lakik. Náluk található Picúr egyik fia, méghozzá az, aki a két fekete szülőtől maszkos fakónak kihasadt, Rasztari-Duci Bánk.

  Imre mivel Madzag felett már eltelt az idő, bár még mindig remek egészségnek és erőnek örvend, de úgy érezte utód után kell néznie, aki talán majd Madzag nyomdokaiba léphet. Imre és Brigi választása Bánkra esett, mintNapfényvárosi-Csahos Madzag idegen fedezésből származó kölykére.

Jövetelünk, látogatásunk fő célja viszont nemcsak ez volt. Megcsodáltuk és megsímogattuk Bánk buksiját és örülve a találkozásnak beszélgetve a kisház belseje felé vettük az irányt. Abban ugyanis egy új lakót, egy új barátot üdvözölhettünk Körmöndi Eszter személyében. Imre és Brigi gyermeke nemrég tért haza a kórházi szülőszobáról és születését mi is végigdrukkoltuk. Eszter nyugtázva szülei szerető pillantásait mosolyra fakadva aludt.

  Nem is keltettük fel és nem zavartuk tovább a gyermek körül megsokszorozódott teendők ellátását…hazaindultunk otthonunkba. Magunkkal vittük a nap kellemes élményeit, benyomásait és az örömöt, hogy minden rendben van.

Szép és kellemes augusztus 20.-a volt, Attila és Betti, Imre és Brigi. Köszönjük a vendéglátást!