ÉLMÉNYBESZÁMOLÓK

2012. JÚNIUS 19. ERNSTBRUNN

Wolf Science Center Ernstbrunn

Látogatás Ausztriában a farkas farmon...

Korábban már láthatták a blog olvasók, hogy beszámoltunk egy utazásról, amikor Rasztari-Duci Rezeda Wicca saját tenyésztésű Pulinkat látogattuk meg Ausztriában, a Wolf Science Centerben, Ernstbrunn település szomszédságában. A bejegyzés tartalma ITT!  olvasható.

Akkor személyesen nem tudtam elmenni, illetve nagyon vártuk a hírt, hogy Wicca farkas kölykei megérkezzenek. Ezért most nyár elején gondoltunk egyet és heten barátok útra keltünk Ernstbrunn felé. Terhes Gréta és testvére Barbara tartott velünk barátnőjükkel Jójárt Zsanettel, valamint Dér Gyula és párja Anita. Korán reggel indultunk, hogy délben oda érjünk, mert Belényi Bea jelezte nekünk, hogy aznap éppen szeminárium van etológusoknak, biológusoknak, kutyakiképzőknek. Viszont pont a déli melegben lelassult élet lehetővé tette nekünk, hogy szétnézzünk és gyönyörködjünk a park látnivalóiban.

A közeg

Ernstbrunn település Bécstől északra található. A park egykor hercegi birtok volt, ezért a területet és a lehetőséget a hercegnek köszönhetik. Festői álom környezet nemcsak a farkasok élete számára. A bejáratnál már vásárolhatók magvak, amikkel a parkban élő állatokat lehet etetni. A bejárat mellett egy kisebb dombon mindjárt Racka juhok élnek, mint kuriózum. Csüngőhasú malacoknak, vaddisznó csordának is van külön-külön terület bőven. Ha a gyerekek unatkoznának, vagy úgy érzik sok a fölös energiájuk, akkor egy játszótér áll rendelkezésükre fából készült játékokkal. Fentebb még a farkasok területe előtt zerge pózol a hegyormon és pöffeszkedik a napsütésben. Alföldi embernek légszomjas kaptató vezet fel a farkasokig, ahol Bea már elénk jött és várt bennünket.

Tucatnyi farkas él külön falkákra osztva. Egy részül szürke farkas, de vannak köztük fekete farkasok is. Egy program keretében kerültek ide az USA és Kanada területéről. Vadasparkok, állatkertek látványához szokott szemnek meglehetősen nagy terület biztosított egy-egy falka számára, persze ez még messze nem elégíti ki eredeti életterüket. Még a szemük kinyílása előtt kerülnek ide, mert a farkasnak, ha az anyja mellett nyílik ki a szeme, akkor egész életében tartani fog az embertől. Ezért kézzel nevelik őket, hogy az embert közel engedjék magukhoz. A nevelés persze mást jelent, mint a hétköznapi kutyás szemléletű gondolkodás során. Eredeti viselkedésüket nem változtatják meg, nem csinálnak belőlük házi állatot. Életterük annyiban mesterséges, hogy a tágas területüket kerítés szegélyezi, de ezen kívül csak néhány fekhely, árnyékot adó műtárgy van elhelyezve és semmi több. Mesterséges közeget jelent még a területükre történő belépés, illetve a területükről történő kiengedés, mely két ajtós zsilip rendszeren keresztül történik. Az ételük nagyrészt elejtett zsákmány, hús, tetem, de természetesen kapnak kutyatápot is a kutatás részét képező gyakorlatok során.

Néhány hónappal ezelőtt 6 farkas kölyök érkezett a parkba, ezért a dolgozók élete most nagyrészt körülöttük forog.

A kutatás

Ernstbrunn osztrák település mellett a vadas parkban a farkasok tartása nem azt a célt szolgálja elsősorban, hogy a látogatók rácson keresztül egy szűk kifutóban gyönyörködhessenek a vadállatokban. A viselkedésüket vizsgálják, ami egy etológiai kutatás része. Ezért nemcsak farkasokat tartanak különböző falkákban, hanem úgynevezett kontroll kutya falkákat is. A kutyák többnyire mentett kutyák és elsősorban Magyarországról. A kutya falkák ugyanúgy élnek, ugyanúgy tartják őket, mint a farkasokat. Az emberek viselkedése is ugyanaz velük kapcsolatban.

Laikus szemlélődőnek mindjárt az első különbség az egy farkas és egy kutya falka között, hogy a kutyák hisztiznek, ugatnak, míg a farkasok élik csendes életüket a falkában. Persze nemcsak ebben, sokminden másban is mutatkoznak eltérések.

A nevelésük és tartásuk során ezért a farkasokból sem csinálnak házi állatot, hanem a lehető legkevesebb beavatkozással hagyják viselkedésüket. A hagyják azt jelenti, hogy végső életveszélyes esetben elkülönítenek, de a rangsor vitákba nem szólnak bele. Kutyák esetében volt arra példa, amit Belényi Bea mesélt, hogy egyes kutyák egyszerűen annyira háziasítva voltak, hogy ember függőségük miatt nem tudtak falka életet élni. Csak ültek egész nap az ajtóban és várták a dolgozókat, illetve külön vonultak a falkától. Természetesen ezeket az egyedeket kivették a falkából és elajándékozták.

Nemcsak az emberi kéz által történő nevelés, gondoskodás a lényeges szempont, hanem az is, hogy a kölyök farkasokat kutyák nevelik. Kendra Beáék Belga Juhásza már felnevelt egy falkát. Most Wiccán a sor és az érkezett farkas kölyköket ő neveli. Ez természetesen nem szoptatást, hanem viselkedést jelent. A másik különbség, eltérés a farkasok és a kutyák között, hogy a farkasok már kölyök korban nagyon nyomulósak. Egyből az idegen, egymás és nevelőjük szájában vannak. Magyar viszonylatban különösen a Sinka esetében megfigyelhető ez a viselkedés, de jellemző külföldi fajták közül például a Malinois fajtára. Felnőtt kutya egyébként ezt ki nem állhatja és ezért Wicca is rendre lemorogja a kölyök farkasokat. Wicca, illetve a kölyköket nevelő kutyák nemcsak jelen vannak a területükön, hanem például a séta során zsákmánnyal a szájukban vezetik a falkát.

Hozzá kell tenni, hogy a nevelés során a kutya csak egy bizonyos életkorig van többet a farkas falkával. Ennek egészen egyszerűen az az oka, hogy a farkasok a rangsor vitákban nagyon hamar rájönnének, hogy a nevelő kutya, aki felnevelte őket valójába gyengébb és lerendeznék. A farkas kölykök rendkívül gyorsan és látványosan fejlődnek. Ezért a farkasok egy bizonyos életkora után a találkozás rendszeres, de nem állandó. A rendszeres találkozás fenntartja az állapotot, hogy a farkasokat ki nevelte fel, erősíti ezt a rangsor pozíciót, de nem ad esélyt arra, hogy bármelyik farkas is rájöjjön, hogy ezt ne tisztelje.

A kutatás során nemcsak a farkasok között eltöltött idő során figyelik meg a viselkedésüket, hanem úgynevezett teszteket is csináltatnak, végeztetnek velük. Ezeket az összehasonlítás miatt a kutyák is elvégzik. A tesztek többfélék és több dolgot is vizsgálnak velük. A vizsgálatok során a kutyák és a farkasok megtanulják az érintőképernyős monitort használni. Erre azért van szükség, mert logikai feladatokat végeztetnek velük, amivel a gondolkodásukat mérik, intelligenciájukat vizsgálják. A logikai feladatok során vannak pozitív tartalmú és negatív tartalmú jelek. A pozitív tartalmú jelek esetében jutalom falatot kapnak, illetve megy a feladatsor tovább. Negatív tartalmú jelek esetében nincs jutalomfalat és a képernyő vörös színre vált. A dolgot egyre nehezítik a feladatok teljesítésének tréningje során fejlődés szerint. Egyszer csak az eddigi negatív és pozitív jelek felcserélődnek, illetve új ábrák is csatlakoznak a feladathoz. A feladatsor végén a számítógép kiértékeli az eredményt. Jellemző egyik különbség a farkasok „észjárásának” és „kapcsolásának” gyorsasága, illetve az ösztönerősség abban a tekintetben, hogy amíg a kutyák képesek finoman a képernyőt megérinteni, addig a farkas, ha tudja a jó választ, akkor akkorát oda bök, hogy betörné a képernyőt, ezért külön vastag plexi lap kell elé.

Egy másik vizsgálat során különböző színű és alakú formákat használnak. Az egyik alak és szín alá jutalom falatot rejtenek következetesen, míg a helyét, pozicióját tetszés szerint változtatják. A jutalom falatok használata során egy másik teszt során a farkasnak és a kutyának azt a halmazt kell választania, amiben több jutalom falat van. Akkor is, ha az elhelyezés során a több jutalom falat felülete kisebb, mint a kevesebbé.

A farkasok és a kutya falkák tartása során szinte állandó emberi jelenlét van. Különösen kölyök korban, de később is naponta többször látogatnak be a falkához.

Fontos, hogy a felnevelés és a tartás során a farkasok, de a kontroll kutya falkák sem kapnak negatív ingert. Tehát nincs tiltás, nincs tárgy vagy étel elvétel, nincs póráz rántás, szidás, eltolás, kirekesztés, elkerülés.

Pórázt használnak a farkasok esetében is a séták és a vizsgálatok során nyakörvvel, de teljesen másképp használják, mint mondjuk a kutya kiképzésben. Az egyik ilyen fontos alapszabály, hogy ha feszül a póráz, akkor megállnak és csak akkor mennek tovább, ha laza a póráz újra. Ekkor sem rántják vissza a pórázt, hanem megtartják. A nyakörv pedig ahhoz segítsék, hogy a vizsgálatok során a farkast pozícióba helyezzék, és a ne a szőrét húzva történjen mindez, mert az már negatív.

Pozícióba helyezés például olyan vizsgálatoknál szükséges, ahol a farkas nem láthatja, hogy melyik formájú és színű tárgy alá rejtették a jutalom falatot.

Hogy mi az egész kutatás értelme?

A szemináriumokon résztvevő etológusok, biológusok, kutyakiképzők azért látogatnak el a farkasokhoz, hogy a viselkedésüket tanulják, tanulmányozzák. Ez a gyakorlati haszna, szellemi profitja a dolognak, hiszen ebből következtetések vonhatók le, amiből például a kutyakiképzők tudnak hasznosítani dolgokat, de a kutya viselkedésének megértéséhez is elvezet. A kutatás a farkasok és kontroll kutya falkák élete végéig tart.

Viselkedés

Önkéntelenül az ember összehasonlítást végez. Elsősorban a saját kutyáival, kutyás szemmel kapcsolatban. A farkasok etetése is úgy történik, ahogy a természetben. A tetemeket, de a kutyatápot is kiszórják, kihelyezik nekik és a falkában a rangsor dönt a táplálkozásban, ebbe nem szólnak bele.

Ezt azért fontos megemlíteni, mert a legtöbb rangsor vita, társas viselkedés eleme a táplálkozás során figyelhető meg, vagy akkor ha a falkához látogató érkezik legyen az ismerős vagy idegen.

Különösen a kölyök falkánál volt megfigyelhető az, hogy a falka tagjai külön odajöttek bejelentkezni. Természetesen először valószínűleg a dominánsabb egyedek. Ezt abból következtettük ki, hogy a felnőtt farkas falka látogatása során történt egy rangosr vita, amikor a rangsor legalján szereplő farkas akart először oda jönni.

Összehasonlítás során már akár laikus szemmel is megállapítható, hogy kutyák esetében az évezredek alatt az ember tenyésztői, szelekciós munkája megszűntette, felszámolta, kitörölte, elnyomta azokat a viselkedési elemeket, amikre éppen nem volt szüksége, vagy hátrányosnak gondolta. Kutyás szemmel egy farkas már kölyök korban mutatja azokat a viselkedési elemeket, amiket mondjuk kutya esetében hátrányosnak, károsnak gondolunk és az jut eszünkbe, hogy nem kell. Ilyen a behódolás, maga alá vizelés, behúzott farok és még sorolhatnánk. Egy kutya kölyök legyen nyílt, kezdeményező, felszabadult, ne féljen. Egy farkas kölyök messze nem az.

Kutyás szemmel eltúlzottnak tűnnek ezek a viselkedési reakciók, mert az ember azt várná, hogy jön a bátor, rettenthetetlen, agresszív, domináns vadállat farkas. Valójában nem eltúlzottak ezek a viselkedési elemek, hanem kifejezőbbek, egyértelműbbek, erőteljesebben jelzett mértékűek. Erre bizonyára azért van szükség, mert a farkas drabális fegyverekkel és eszközökkel felruházott és a természet ezt úgy oldotta meg, hogy a társas viselkedés során érthetőbbek legyenek ezek. Ugyanakkor a durvának, eltúlzottnak tűnő viselkedési elemek valójában finomabb rezdülésekkel, több és sokszínűbb megnyilvánulással rendelkeznek, mint például a kutyák esetében. Talán ez azért lehet így, mert kutyák esetében is megvannak az erre utaló jelek, de a háziasítás miatt az ember vagy nem veszi ezt túl komolyan, vagy csírájában ledegradálja, ezért a kutya viselkedésében nincs akkora jelentősége az ilyen finom rezdüléseknek a viselkedésben. Kiképzők, kutyák viselkedését tanulmányozók számára már igen, fontosak, mert belőlük következtetések vonhatók le.

Farkas esetében azzal magyarázta ezt a viselkedést Belényi Bea, hogy az évezredes szelekció során a természet és az élet kiszelektálta azokat a farkasokat, akik közel merészkedtek az emberhez. Kiszelektálta egyrészt oly módon, hogy az ember megölte ezeket az egyedeket, de ennek köszönhető például a kutyák háziasításának kezdete is.

Alkalmunk volt találkozni a parkban Bea egyik munkatársával, akinek farkas-kutya keveréke van. Az egyik szülő egy Szibériai Farkas, a másik egy Németjuhász volt. Megkérdeztük a gazdáját, hogy mennyire jó családi kutya, vagy esetleg képzésre, tanításra egy ilyen keresztezett állat. A gazda elmondása szerint a farkas ős következtében az egyed felnőtt koráig mindentől félt és nagyon nehéz időszak volt a szocializáció. Felnőtt korban már kifejlődve nem volt ezzel gond. Igazából családi kutyának nem alkalmas és képzésre, intenzív tanításra sem való.

Laikus, hozzá nem értő szemlélődőnek csalódás lehet első látásra az elképzelt drabális vadállat, brutális fenevad farkas a valóságban. Szikár, csontos, nyúlánk, lábas, hoppász megjelenésével. Ez csak akkor változik meg gyökeresen, ha módja és lehetősége van a farkast testközelből megismerni. Akkor jön rá, hogy valójában akkora feje van, mint szinte egy átlagos ember és akkora tappancsa, mint egy emberi arc. Anatómiában a túlélés és fennmaradás zálogaként például olyan koponyával áldotta meg a természet, ami egyértelműen a harapás erejét szolgálja. Félelmetes lehet látni azt, hogy például miként játszanak egy 10 kilós dinnyével és hogyan cipelgetik.

A viselkedésük egyébként nemcsak kifejezőbb és sokszínűbb, hanem gyorsabb is a reakciójuk, illetve a pillanat tört része alatt homlok egyenes váltanak. Hiszen vadállatok. Ezt a szájba nyalós csekkolást idegen emberek érkezésekor is produkálják. Ahogy Bea mondta így scannelnek. Valamennyire is csak etológusok számára kiszámítható úgy, hogy alaposan ismerik az adott farkast.

Személyes tapasztalatként elmondhatom, hogy az ember úgy mehet be hozzájuk, ha minden mozdulatát megtervezi. Személyes találkozás előtt alá is íratnak egy nyilatkozatot a felelősségről. Aki nem bírja a szájba nyalást az talán ne is menjen közéjük, de leguggolni semmi képpen nem ajánlatos neki. Lógó, fityegő, nyitott zsebű használati tárgyakat ajánlatos kint hagyni. Mivel elutasítást, negatívumot nem kapnak, ezért teli zsebbel sem érdemes hozzájuk bemenni. Ha csak a fejüket eltoljuk már elutasítást jelent. Ugyanígy az is, ha miközben scannelnek elfordítjuk a fejünket. Ahogy a kutyázás során, úgy a farkasoknál is a lehajlás, vagy ráhajlás a dominancia jele. A hosszú szemkontaktus pedig az agresszióé. A hirtelen mozdulatok, kar és láblendítések tilosak, hiszen azonnal agressziót váltanak ki. Éles, kihegyezett reakciójukra jellemző, hogy ha például a lábam alatt reccsent egy faág azonnal a tekintetemet keresték. Először csak az alfa jöhetett oda beköszönni, mert a rangsor alján szereplő farkas ezt megpróbálta és olyan szinten lemorogta az alfa, hogy a megadó pózban vékonyan sikítva maga alá vizelt, míg a másik fölé állt hosszasan, többször bele mart, míg a földbe döngölt farkas megadva magát el nem ernyedt.

Egy felnőtt állat szemébe nézve azonnal az embert borzongás járja át, mert a kiszámíthatatlanságot, a vadságot látja a dermesztő tekintetében. Nem is kell a hosszas szemkontaktus kerülésére figyelmeztetni, mert pár pillanat alatt úgyis önkéntelen leveszi a tekintetét. A vadságukról és a pillanat tört része alatt átváltó viselkedésükről akkor lehet igazán meggyőződni testközelből, ha az ember közelében kezdenek morogva, hörögve rangsor vitába.

Hozzá kell tennem, hogy úgy éltem át mindezt, hogy tudatában voltam a farkasok viselkedésének másik végével is, amikor például nyájőrző kutyákat visznek el láncról, vagy juhokat ragadnak el a nyájból.

Elmesélte Bea, hogy az egyik munkatársa a fekete farkasoknál úgy járt a falkában, hogy az alfa jelezte neki, hogy nem akarja itt látni. Ezért a viselkedés jellemző módjaként ezt úgy adta tudtára, hogy oda koppintott neki. Ez az oda koppintás olyan enyhe volt, hogy a farkasok egymás közt fel sem veszik. Míg a dolgozó ember másnap ettől a nyakát nem tudta elfordítani. Érthető tehát, hogy miért van szükségük a farkasoknak ilyen eltúlzottnak tűnő, ám valójában csak kifejezőbb viselkedési elemekre, beleértve a testjeleket.

Éberség

Nem is érti az ember, hogy a szemináriumokon résztvevő, látogatókat fogadó dolgozók miért feszültek és idegesek, amikor ez biztosan a világ legjobb álom munkája lehet. Ahogy a kutyázást is csak elszánt, kitartó, fanatikus emberek űzik hosszabb ideig, úgy vonatkozik ez a Wolf Science Center dolgozóira is. A nap végére megértettük, hogy ez olyasmi lehet a dolgozók részéről, mintha az ember napi 16 órában rendszeresen gyakorolná a halálfélelmet.

Már a viselkedési jelekből következtetniük kell arra, hogy mi fog történni. Ráadásul úgy, hogy a farkasok semmi konfliktust és negatívot nem kaptak és nem kapnak az embertől. Tehát ezért az előjelek során már éberen előre kell gondolkodni és cselekedni elkerülve az esetleges káros következményeket.

12 év alatti gyerekek például nem is mehetnek be a falkához. Mert egy gyerek ekkor még nem tud koncentrálni a viselkedésére és nem érti sem a cselekedetit sem azok esetleges következményét. Ottjártunk során egy osztrák kislány épp a 12 éves határeset korosztály volt, de megengedték, hogy bejöjjön. A farkas azonnal felmérte, hogy ez egy gyerek, aki a rangsor alján van és le lehet dominálni. Kisebb és fiatalabb is a felnőtteknél. Pláne amikor ez a ledominálható ember hozzá akart érni. Először csak jelzett, hogy a gyereket nem akarja ott látni. Fültartása, farok tartása az őt ismerő dolgozóknak jelezte, hogy ebből baj lehet. Amikor a kislány meg akarta érinteni koccantott egyet a fogával. Ekkor megelőzve azt, hogy a farkas viselkedése átváltson a kislányt kivezették. De ugyanilyen átváltás előtti jel lehet egy domináns jelölő pisilés például.

Alapvető szabály a belesetek elkerülése érdekében, hogy dolgozók is mindig csak ketten mehetnek be a farkasokhoz. Azért, mert ha baj történik az egyikkel, a másik még tud cselekedni. Távozni is úgy kell, hogy az egyik dolgozó a zsilipen keresztül kivezeti a látogatókat, míg a másik lefoglalja a farkasokat. A fokozatosság elvét betartva mi is először a kölyköket látogattuk meg, majd külön egyedül egy rangsor alján lévő farkast, végül egy felnőtt falkát.

A felnőtt falka során jöttünk rá, hogy mekkora terhelést kapnak itt szellemileg a dolgozók és az állandó éberség milyen stresszt jelent számukra, hiszen ők azok, akiknek ha szükség van rá, akkor az emberek és farkasok közé kell állniuk. Mivel nem szelídített farkasok, ezért nekik kell megpróbálni előre kiszámítani a kiszámíthatatlant. Mivel a farkasok semmi negatívot és kényszert nem kapnak, ezért a munkájuk során a megelőzésre kell törekedniük állandóan.

Óriási köszönet Belényi Beának és a Wolf Science Center munkatársainak a látogatásért és a lehetőségért, mert érdemes volt. Napok múltán is az átéltek hatása alatt vagyunk. Hazafelé sem sikerült az átélteket teljes mértékben feldolgozni, mert csak ültünk egymás mellett mind a heten az autóban és miközben gyönyörködtünk a tájban, a gondozott osztrák vidék szépségében néha egymásra néztünk és megszólaltunk, hogy emlékszel amikor…

Fényképek a látogatásról ITT