ÉLMÉNYBESZÁMOLÓK

2007. JANUÁR 14.

  A délelőtti kutyaiskola után Szeged mellett a városhoz tartozó településre voltunk hivatalosak vendégségbe. Szőreg az a hely, ahonnan Duci is származik. Bár az illetőt, akihez mentünk szintén Kovács Ferencnek hívják, mint Duci tenyésztőjét, de ő egy másik Kovács Ferenc, Rasztari-Duci Anna gazdája.

  Feri felesége Margó terített asztallal várt bennünket…alig győztünk úrrá lenni a finomságokon. Ebéd közben hatalmasat beszélgettünk és terveztük a jövőt. Kiállításokat, fedeztetést, utódokat és mindent, ami Pannival, azaz Rasztari-Duci Annával kapcsolatos.

  Ebéd után pihentetés képpen az udvaron folytatódott a beszélgetés. Közben Andika, Panni gazdija megmutatta mit is tudnak ők ketten a Pulival. Panni a kutyaiskolán túl, ahová együtt járunk a gazdi kedvéért némi dog dancing motívumokkal tarkított mutatványokat is megtanult.

  Mert a dog dancing nem arról szól, hogy a Puli és egy ember idétlenkedik, hogy az ember és Pulija tánci-tánciznak valamit, hanem lazának tűnő szabályait fáradtságos munkával sajátítják el és az egyes motívumok óriási koncentrálást és valami egészen eltérő képzési módszert szükségeltetnek a szokványostól.

  Mert bizony a Pulit erre (is) képezni, tanítani kell. Panni, vagyis Rasztari-Duci Anna ezen a napon megmutatta nekünk, hogy tud meghajolni, a kívánt irányba, parancsra állva fordulni és pörögni, illetve fekve a gazdi utasítása szerinti irányba hemperegni. Végül szlalom következett a lépkedő gazdi járása közben a lábia között!

  Mire mindezt megcsodáltuk be is sötétedett és hazafelé indultunk…újabb élményekkel.

Köszönjük szépen!