ÉLMÉNYBESZÁMOLÓK

2007. AUGUSZTUS. 19. DÁVOD

Bácska vármegye szélének kellős közepén, kicsiny falú mélyén fehér tincsű lompos loncsos Komondor csoport házat őriz bőszen, miközben vendégek érkeznek, fogják a kaput serényen. Bömbölésük elcsitul midőn gazdájuk kopaszra nyírt boltja a kapuban megjelenik. Asszonya már a kaput nyitja és a gyerekek a kerítéshez rohannak. Bámul csak befelé a vendég kislány, fürkész, keresi a birtokon mit is talál. Egyszercsak egy fiú lép oda hozzá a kerítés túloldalán. Nem szólnak, még csak nem is biccentenek, szó nem hagyja el ajkukat egy sem. Néznek egymás szemébe mélyen, hosszasan, kimérten.

Közben a gazdasszony megterít és süteményt hord az asztalra, hogy a vendégek éhen ne maradjanak. Hűs üdítő kortyok töltik a poharat, majd először ki is fogynak a melegben azon nyomban. A kortyok közepette a faszén lángja lobban, amint elparázslik a házigazda kövér makrélákat helyez fölé a rácsra. Forgatja, nézi, pirítja míg a hal meg nem sül a páccal. Makréla hal mellé ínycsiklandó saláták körülnek, míg az asztal terül a két gyermek közt a kapu kinyíllatik.

Amint egymás közelébe ér a két gyermek egymást kerülgetve keringőznek. Ismerős vonások, tejfölszőke tincsek, hasonló mozdulatok szövik át a teret. Csend lesz egy percre és a két gyermek fejébe emlékek villannak sorra. De hiszen ő az, de hisz Te vagy az! Bátyám és Húgöm között megszólal a vér szava. Ősi ereklyeként a vérükbe ivódott, úgy üdvözlik egymást, mint amikor rokonlelkek találkoznak. Le sem tagadhatnák s talán apjuk és anyjuk előtt egyértelmű, de mint régen látott testvérek döntik a sorsot, magukhoz és fajtájukhoz méltón.

Kissé cammogva, először lomhán, de a felismerést követi a megismerés. Egymásra találnak újra és újra, a nagydiófa árnyéka alatt. Megismerésükben eszeveszett rohanásba és játékba fognak és az órák alatt, mintha mindig is együtt játszottak volna. Délmeleggel az asztal közepén halszálkák sorakoznak és egy forró kávé mellett emberek pihegnek egymás szavába vágva. Reggeltől estig, napkeltétől napnyugtáig sorolnák a blattot, de az idő telik, bár a gyerekek ezt nem érzékelik! A nap elszalad, a játéknak vége szakad. A vendégek távozását pedig nagy, erős Komondorok kísérik ki…