ÉLMÉNYBESZÁMOLÓK

2008. JÚLIUS 26. SZÉKELYUDVARHELY – BIKAFALVA

 

Már nagyon régóta terveztem ezt a látogatást, hogy Koppány utódjai közül meglátogatom azt a két Pulit, akik Erdélyben vesznek részt a Repatriálás programban. 8 óra vezetés és autóút várt rám a megérkezésig, de megérte. Egyrészt olyan történelmi helyeken mentem keresztül, mint a Pécskai Cigánysor, az Aradi Vértanúk vidéke, Déva várának környéke és a Segesvári Csata helyszínének tájképe. Segesvár után mélyen Erdély szívében közvetlenül Székelyudvarhely előtt található Bikafalva, ahol Bölöni Botond és családja vendégül láttak.

Bár siettünk tovább befelé Erdély legközepe felé, de Küküllő dombjai mögül visszatérve volt alkalmunk a finom székely vacsora alatt beszélgetni. Örömmel tapasztaltam meg a Székely emberek vendégszeretetét, beszédét, gondolatvilágát és bevallom a magyarság történelmében sokkal jártasabbak jó néhány honfitársamnál. Bennem úgy maradt meg a hely és a vidék, mint egy darabka Magyarország, mert Arad, Déva, Segesvár után ezen a vidéken voltak magyar feliratok, beszéltek nyíltan magyarul az emberek, ugyan import termékként, román kiegészítő címkével, de magyar élelmiszereket forgalmaztak az üzletekben.

Akkor azonban, mikor Szászdányán eldugott falujába felértünk összeszorult a szívem, hogy bár furcsán rakva egymás után a szavakat, furcsán szőve a mondatokat, de ott is magyar szót hallok a pásztoroktól. A két Puli látogatásáról a beszámoló olvasható az alábbi link alatt:

SZEMÉLYES LÁTOGATÁS

De a beszámolóban a tájról és az emberekről keveset írtam. Szászdányánra több falun át öklömnyi kavicsokkal borított úton lehet feljutni és csak a falu főutcája ilyen, a többi földes utca. A faluban körülbelül 100 ember lakik és az utcáknak nincsenek neveik. Szinte mindenről maguknak kell gondoskodni, mert a bolt csak a hét néhány napján néhány órára nyit ki. Legfőbb közlekedési mód a gyaloglás vagy a lovas kocsi. Az emberek köszönnek az idegennek és mosolyognak. Pedig nem könnyű kenyér ott az élet, ahol a meredek hegyoldalak földje szinte csak legeltetésre használható. Az egész falu az állattartásból él és ez határozza meg mindennapjaikat. Nem könnyű élet, mert a faluban a házak alatt csordogáló patak nemcsak folyóvíz, hanem a hegyekből lezúduló csapadékot is elvezeti. A levegő olyan párás, hogy délmelegben is harsog az ember lába alatt a fű és csatakos lesz a haja mire a hegytetőre gyalogol.

Egy életre meghatározó élmény hallani a csendet távol a civilizáció modern zajától és látni hogyan élnek ott az emberek.

KÖSZÖNÖK MINDENT!