ÉLMÉNYBESZÁMOLÓK

2009. JÚlIUS 20. CSIKÉRIA

 

Nemrégiben szomorú hírt kaptunk az egyik saját tenyésztésű Pulink felől. Sajnos Rasztari-Duci Bodri Botond gazdája itt hagyott minket. Bodri hetekig kereste, hiányolta, majd egy idő után hiába őrizte a házat, mert nem volt kinek.

Végül úgy döntött, hogy meglép és megpróbált dobbantani az udvarból, ami eddig otthona volt. Ekkor döntött úgy a család, Bodri gazdájának lánya és annak férje, hogy befogadják a Pulit, mielőtt baj lenne. Vizin József és felesége a két gyerekkel, Krisztiánnal és Orsival lett Bodri új családja.

Ekkor Bodri lenyugodott, hiszen a gyerekeket és a családtagokat ismerte. Nem is kellett messze költöznie, hiszen régi otthona párszáz méterre volt csak az utca másik végében. Azért régi otthona, mert Bodri azóta járt már ott, de már nem tekintette otthonának. Bár kereste ottjártakor, mikor a gazdák elvitték a társakat, tyúkokat és talán gazdáját is, de tudomásul vette, hogy megváltozott az élete.

Érdekes dolog, hogy viszonylag hamar regenerálódott az új helyen. Hamar belakta az udvart, őrizni kezdte a kaput, de új dologként jelentkezett nála, hogy amíg régi helyén ha csak résnyire is, de a gazda nyitva hagyta a kaput kiszaladt az utcára, addig most a kiskapu új helyén tárva-nyitva maradhat, akkor sem hajlandó kijönni rajta, marad az udvarban.

Időszerű volt már némi kozmetika is, az összeállt tincseket szétszedni és ezt egy alapos hűsítő, samponos fürdő követte.

Bodri érezte is ennek jótékony hatását, mert a fürdő után rögtön alapos takarításba fogott a lábujjai közt, illetve hanyatt fekve nyújtózott a hűvös szoba szőnyegén.
Mi pedig köszönjük a gondoskodást, a felelős gondolkodást a család részéről, hogy Bodri újra megtalálta helyét az életben.