ÉLMÉNYBESZÁMOLÓK

2010. JÚNIUS 12. BÓCSA

Lakat Mangalica Logisztika

Lakat Lali Mangalica kondánál...

A Kiskunságban elterülő Arany Háromszög (Soltvadkert – Kiskőrös – Kecel) területén fekszik Soltvadkertről Kecskemét felé haladva Bócsa község. Nem is annyira a falu, inkább a körülvevő tanyavilág az érdekes, ami a Kiskunságra oly jellemző. Itt többnyire mezőgazdaságból élnek az emberek. Első rangú borvidék és ami a jószágtartást illeti libák, kacsák nevelése, hízlalása jellemzi a vidéket. Itt él és lakik Lévai Zoltán családjával, párjával Kingával, és kisfiukkal Zolikával. Zoliék egyébként Rasztari-Duci Ábránd gazdái és tanyájukat Komondor őrzi, Diana Fagyöngy. Kutya szeretetüket mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy kisfiuk Zolika élete legelső kiejtett szava is az volt, hogy kutya. Lévai Zoltánék a szőlő művelés és liba tömés helyett sertés tartásra adták a fejüket. Tekintélyes, 21 kocából és szaporulatából álló állománnyal rendelkeznek. A kocák szaporulatát több hektár földterületen elosztva tartják korcsoport szerint.

Mivel Rasztari-Duci Lakat Lali feladata és munkája otthon, hogy a disznókkal foglalatoskodjék, ezért merült fel az ötlet, hogy érdemes ezt a munkát, használati területet is tovább gondolni a juhok terelés és a marhák hajtása mellett. Lakat Lali gazdái Engi Magdolna és Jenei György maximálisan partnerek voltak ebben. Ezért történhetett meg, hogy Lakat Lali Puli ellátogatott Bócsára Lévai Zoltán Mangalica farmjára.

RÖVID SZEMLÉLTETŐ VIDEO 

A Mangalica ősi magyar sertés fajta tulajdonságairól, történelméről tájékozódhatnak a kedves olvasók a Kutya Szövetség Lap júliusi számából. Érdemes lesz, mert két részben, két cikkben kerül majd kifejtésre, kibontásra ez a használati terület.

A Mangalica lomha, zsíros külseje ne tévesszen meg senkit. Ha a Magyar Szürke Marha esetében azt mondtam, hogy védik, oltalmazzák maguk között a gyengébbet, akkor a Mangalica vérmérsékletéről el kell mondanom, hogy kiszúrják, kiközösítik maguk közül a gyengébbet és bizony előfordul, hogy szét is szedik. Eképpen a velük bánó terelő, hajtó kutyának is elég rátermettnek, határozottnak és keménynek kell lennie, mert egészen egyszerűen elzavarja a konda. Mangalica fajtára jellemző módon erős közöttük az összetartás, konda szellem. Majdnem annyira, mint a juhoknál. Vannak közöttük olyanok, akik tátott szájjal, agyarukat csattogtatva kitámadnak. Próbára téve ezzel a terelő kutyát. Az a terelő Puli, aki nem kerekedik felül és nem bírja ezt a szituációt megoldani nem tisztelik és nem ismerik el. Ismeretlen kutya esetében természetesen az első percek evvel telnek el, mielőtt megkezdődhet a komolyabb munka.

Így volt ez Lakat Lali esetében is, de úgy, hogy a konfliktusba nem bonyolódhatott bele, mert rögtön körbe kapták. Aztán néhány orrcimpába és fenékbe csípés után jöhetett néhány komolyabb megoldás.

Lévai Zoltán Mangalica hízói a fajtának ideális környezetben nevelkednek. Lombos, árnyékot adó fák és dagonya is rendelkezésükre áll. A fák egy része vadeperfa, amit a Mangalica szintén jól hasznosít. Mint látható a képeken ez a magyar fajta még a legeltetéses állattartáshoz szokott, vagyis tenyésztése és nemesítése még nem felejtette el az ősi értékeket. Lehet, hogy egy intenzív modern fajta már régen elpusztult volna, mert csak azt vegyük például, hogy biztos feneketlen éhségében megenné a Bolondító Beléndek mérgező gyomot is, amit a Mangalicák elkerülnek, nem fogyasztanak a területen.

A Mangalicák emberhez, kézhez szokottak, de a gazda Pulija és Komondora jóvoltából a kutyát is ismerik. Evvel a problémával nem kellett megküzdeni, de a hízók az idegen kutyát lepróbálták azonnal, abban a pillanatban. Néhány küldés és hajtás után elég nehéz feladat elé állítottuk Lakat Lalit, mert a dagonyából is megpróbáltuk pöcköltetni a Mangalicákat. A felmérés és kipróbálás során Rasztari-Duci Lakat Lali Puli Mangalica hajtásból bizonyított.

Köszönet érte gazdáinak és a farm tulajdonosainak!